A ráncosodás nem egyszerűen szépséghiba, hanem szinte jelképe az öregedésnek.
Férfiak sem mindig vállalják büszkén ráncaikat – bár fotóművészek kedvelt témája
a napcserzett arc. Nők esetében pedig szinte egyöntetű reakció az, hogy szeretnék
eltüntetni az első megjelenő ráncokat, és megelőzni az újabbak kialakulását.
Ehhez járul még az is, hogy a kor előrehaladtával a bőr színe is változik,
egyenetlenné, foltossá válik.
Megelőzés
Bármily meglepő is, az emberek ráncainak nagyobb részéért nem az idő múlása
tehető felelőssé, hanem a napfény. Ugyanez vonatkozik a foltokra is.
Idősebb parasztemberek orvosi vizsgálatánál feltűnő például, hogy miközben
arcuk sűrűn barázdált, törzsük bőre sima, fiatalos. A nyári munkákat nyilván
ingben végezték, arcukat viszont szabadon érte a nap. Strandra nem jártak,
a napozás nem volt szokás, így törzsük bőre megmaradt fiatalnak.
Régebben az előkelő fiatal hölgyek napernyővel jártak, és még így sem tartózkodtak
sokat a napon. Bár ezt valószínűleg elsősorban nem a ráncosodás megelőzésére
tették, hanem csak a kor fehérbőrű szépségeszményének próbáltak megfelelni,
az eredmény végül is az volt, hogy az úri rétegek megjelenésükben is különböztek
a "pórnéptől".
A napernyő egyelőre nem népszerű nálunk, és a széles karimájú kalap, a hosszú ujjú blúzok
viselésének szokása is nagyon lassan terjed, pedig ezek általában megfelelő védelmet
biztosítanak – még ha nem is szűrik ki a károsító sugarak 100%-át (a textíliák
különösen erős izzadás esetén válnak fényáteresztővé).
A bőrünket védhetjük fényvédő krémmel és naptejjel is. Nem könnyű eligazodni
a sokféle készítményen. Ehhez nyújtunk egy kis segítséget a következő fejezetben.
Fényvédők
Először is tudnunk kell, hogy a napsugárzásban elsősorban az ibolyántúli sugarak
(más néven ultraviola, rövidítve UV-sugarak) a károsító tényezők. Ezeket természetesen
nem látjuk, és káros hatásukat sem érezzük. Ezen belül is kétféle UV-sugár
van. UV-A és UV-B. (A legrövidebb ibolyántúli sugarakat, az UV-C-t a légkör ózonrétege
kiszűri.)
A sejteket többek között a C- és E-vitamin védi a szabad oxigén gyököktől
A fényvédő faktor
A fényvédőkön látható faktorszám (SPF) azt jelenti, hogy
hányszor annyi ideig tartózkodhatunk a napon leégés nélkül, mint fényvédő
nélkül. Ha
valaki 20 perc napozás után égne le, hatos fényvédővel (SPF-6) 6x20=120
percig, vagyis két órán át lehet napon. Minthogy leégést csak az UV-B-sugarak okoznak,
a faktorszám semmit nem mond arról, hogy mi történik az UVA sugarakkal.
Az UV-B-sugarak azok, amelyek a napégést okozzák. Az UV-A-sugarak alattomosabbak:
nem okoznak gyulladást, de ugyanakkor mélyebbre hatolnak a bőrben, és ott károsítják
a kötőszövet rostjait, így fokozva a ráncosodást. A fényvédők elsősorban az
UV-B-tartományban védenek. Ennek van egy nagy hátránya: az UV-B-védelem lehetővé teszi,
hogy valaki sokkal tovább legyen napon, mint egyébként.
Miért baj ez? Vegyük például azt az esetet, amikor valaki egy viszonylag gyenge,
6-os faktorú fényvédőt használ. Ezzel hatszor annyit lehet a napon leégés nélkül,
mint egyébként. Ennek eredményeképpen UV-B-ből valóban nem kap többet, de hatszor annyi
UV-A-sugarat kap. Kivédtük tehát az UV-B-sugarakat, amelyek alig hatolnak le
a kötőszövetig, ugyanakkor a bőr rugalmasságát tönkretevő sugaraknak sokszorta
több időt adtunk, hogy kifejtsék káros hatásukat!
Vannak persze olyan fényvédők is, amelyek az UV-A-tartományban is védenek.
Ezek a fényvédők egy kis opálos fényt kölcsönözhetnek a bőrnek, tehát nem annyira észrevehetetlenek,
mint az UV-B-védők. Ennek az a magyarázata, hogy az UV-A-sugár nagyon közel
van a látható fényhez, hullámhossza alig rövidebb, így azok a fényvédők, amelyek
megbízhatón kiszűrik az UVA-sugarakat, óhatatlanul kiszűrik a látható fény
egy részét is – innen ered az, hogy nehéz láthatatlan UV-A-szűrőt gyártani.
Vannak még más gyakorlati problémák is: a fényvédők fényre bomolhatnak, vízzel
lemosódnak, így hatásuk idővel viszonylag gyorsan csökken. A gyártók különböző módokon
próbálják ezeket a hátrányokat kiküszöbölni. Például a "fotostabil" fényvédő azt
jelenti, hogy napfényre nem bomlik a hatóanyag. A "gyerekeknek szánt" fényvédő például
sokszor azt jelenti, hogy kevésbé mosódik le.
Ha megfigyeljük a kozmetikumokat, egyre több alapozóba kevernek fényvédő adalékot,
illetve feltüntetik a púderek fényvédő faktorát. Mondhatnánk, divat lett – de
ez végre egy nagyon hasznos divat.
Antioxidánsok
Van elvileg egy másik lehetőség is arra, hogy megvédjük a bőrt: ezek a szerek
az antioxidánsok. Hogy megértsük, hogyan működnek, tudnunk kell, hogy az UV-sugarak
nem közvetlenül károsítanak, hanem úgynevezett szabad gyököket hoznak létre
a bőrben. A szabad gyökök olyan módosulásai bizonyos anyagoknak (legtöbbször
oxigénnek), melyek rendkívül könnyen reagálnak más anyagokkal. Így például
az aktív oxigén szinte égetni tud. Az antioxidánsok azt használják ki, hogy
az így keletkezett gyököknek bizonyos időre van szüksége, míg kapcsolatba kerülhetnek
a bőr molekuláival. Ez alatt az idő alatt az antioxidánsok hatástalanítják
a gyököket.
Az oxigénmolekula bomlása UV-fény hatására
Melyek ezek az antioxidánsok?
Nagyon sokféle kémiai anyag alkalmas arra, hogy semlegesítse a gyököket. Az élő szervezetben
elsősorban az E- és C-vitamin végzi ezt a feladatot. Miért éppen ez a két vitamin?
Azért, mert a C-vitamin vízben oldódó, és így elsősorban sejtek között lévő vízben
található, míg az E-vitamin zsíroldékony, és így a sejteket körülvevő burokban,
a sejthártyában koncentrálódik. A károsodott sejthártyát az E-vitamin regenerálja,
mintegy feláldozza magát a sejthártya zsírmolekulái helyett. Ugyanakkor az
E-vitamint a C-vitamin tudja újra hatékonnyá tenni. E-vitamin nélkül a C-vitamin
sem tudja kifejteni hatását.
Sejtek közötti tér
Az UV-A-sugarak az irha mélyébe hatolnak, míg az UV-B-hullámok csak az irha felső részéig érnek
A sejtek védelme a szabad gyököktől (más néven "oxidatív stressz"-től) a fentieknél összetettebb
folyamat. A kereskedelemben kapható kozmetikumokban és egészségmegőrző készítményekben
még felbukkan több más anyag is, mely szerepet játszhat ebben a folyamatban.
Ilyen például a béta-karotin (az A-vitamin előanyaga), a szelén, az ubikinon,
a piknogenol.
Szerencsére nem kell választanunk a fényvédők és gyökfogók között, hiszen
egyidejűleg is alkalmazhatók. Arra azonban érdemes figyelni, hogy ne a fényvédelem helyett használjuk
a gyökfogókat. A-vitaminokat bejuttathatjuk úgy, hogy a bőrünkre kenjük, és
úgyis, hogy megesszük őket. Közvetett bizonyítékok arra utalnak, hogy a vegyes,
sok
növényt tartalmazó étrend előnyös a szépség szempontjából is.
Úgy tűnik, a legeredményesebb módja a bőr napozásra való felkészítésének,
ha még a nyári napsütés előtt hámlasztás, majd intenzív hatóanyag-bevitel történik,
a kozmetikus által kiválasztott professzionális kozmetikumokkal. Ezután már
otthoni kezeléssel is jól karban lehet tartani a bőrt. A napozás időszakában
nem lehet mindegyik készítményt használni, ebben is érdemes kozmetikus segítségét
igénybe venni. Egyértelmű tapasztalat, hogy a bőrön a napozási időszak után
sokkal kevesebb a finom ránc, nem csökken a bőr tónusa, ha megfelelő az előkezelés és
az ápolás.
Oldalak: 1
Nyirkos, P.; Szépség orvosi szemmel 2003; Melánia Kiadó
2005-01-12 13:50:53
A Szépség orvosi szemmel megrendelhető: Melania shop További cikkek az InforMed megfelelő rovataiban
és az InVivo site-on
Metakereső
Főoldal
)
)
)
Levél a szerkesztőségnek 
